Drágakő csiszolás

Karika Gyűrűk​

Mit is jelent a drágakő csiszolás?

A drágakő csiszolás esetében tulajdonképpen egy megmunkálási fázisról van szó, EGY a sok közül. Nem kívánok itt most gyorstalpaló tanfolyamot tartani a nyers kövek hasításáról vagy fűrészeléséről, úgyhogy itt a végmegmunkálásról ejtek néhány szót, ami a csiszolás, polírozás.

Ezt úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a megmunkált ásvány vagy drágakő végleges formája, a legjobb esetben is az eredeti, bányászott darab 60%-a körül van/lesz.

Miért is érdekel ez minket, mire való a drágakő csiszolás?

A drágakő csiszolás az egyik ékszerjavítási szolgáltatás. Mondjuk örököltél egy gyűrűt, eladtad belőle a gyémántot, mert ipad-re, autóra stb. volt szükséged, de a gyűrűhöz érzelmileg ragaszkodsz, megtartanád, viszont egy hatalmas lyuk tátong a közepén. Így aztán kitalálod, hogy másik követ szeretnél bele, olyan méretben és alakban, amilyen nem létezik készen, de te tudod, hogy valami jóval elérhetőbbről lenne szó annál, mint amit eladtál vagy elhagytál. Helyére, mondjuk türkízt, ametisztet, gránátot, turmalint vagy éppen opált stb. álmodtál.
Drágakő csiszolás

Még az is lehet, hogy egyszerűen más követ szeretnél az ékszeredbe mint ami most benne van, mert elkopott, vagy színe már nem divat…

A drágaköveket elsősorban két csoportba soroljuk.

  1. elsőrendű drágakövek: gyémánt, rubin, zafír és smaragd.
  2. másodrendű vagyis köznyelvben a “féldrágakövek”. Ide tartozik minden más.
Lehetnek átlátszóak és átlátszatlanok, ún. opak kövek. Az átlátszó köveket tulajdonságaik alapján is tovább bonthatjuk, ilyen a színszórás (diszperzió), többszínűség (pelokroizmus) világítóképesség (luminencia) stb. Az átlátszatlan köveket többnyire kaboson, azaz félgömb vagy félig gömbölyded alakúra csíszolják, kerek, ovál csepp, párna formában, vagy akár henger… Szóval ha szeretnél egy szép mandzsettagombot, akkor rendszerint ilyet csiszolunk.

A drágakő csiszolás és megmunkálás eredete

A drágakővésés művészete egy ősi módszerből, lényegében a figurák, jelképek írások bekarcolásából fejlődött ki. A drágakövek megmunkálása és a drágakő csiszolás Indiában vette kezdetét. Körülbelül 400-ig kizárólag a természetes kristályt és a hasadási lapokat munkálták meg, az átlátszó drágakövek tekintetében. A polírozást is elvégzik a drágaköveken, hiszen a fényük erősebbé válik és átlátszóbbak lesznek.

Az ékköveket és a nem átlátszó darabokat már jóval régebben is csiszolták simára vagy gömbölydedre, mindezt kemény homokkövön tették meg. Fazettálásnak hívjuk a kőmegmunkálás csúcspontját, ami a 15. századtól ismert eljárás. Ennek a típusú megmunkálásnak a kezdetei nem igazán ismertek. Az a hír járja, hogy Kr.u. 800 körül tettek először említést fazettált gyémántról, de ez a kijelentés nem igazolható. A fazettás technikát nagyon sokáig titokban tartották.

Az újkor kezdetén a drágakő csiszolás és a gyémántcsiszolás központja Amszterdam és Antwerpen volt, de a 16 században ez változott és az új székhely Idar-Oberstein lett, ahol achhát-, valamint színes kőcsiszolást is végeztek. Napjainkban a világ minden tájékán építenek csiszoló üzemeket, amelyeknek a támogatása céljából több ország is betiltotta a drágakő nyersanyagok kiszállítását.

Milyen területei vannak a drágakő-megmunkálásnak?

Megkülönböztetünk drágakővésést, achátmegmunkálást, gyémántmegmunkálást, ék kövek és drágakövek fúrását, de rendelkezésre állnak egyéb csiszolási módok és formák is. Az említett munkaterületek a gyakorlatban nem különülnek el egymástól számottevően.