A középkor, ami az 5. és a 15. század közötti időszakot takarja, különleges helyet foglal el a drágakövek és féldrágakövek történelmében. Ezen csodás kincsek nem csak az értékük miatt voltak fontosak, hanem szimbolikus jelentőségük, valamint vallási és kulturális hovatartozásuk miatt is.
Nézzük először a valláshoz köthető dolgokat
A középkorban a drágaköveket gyakran használták vallási tárgyak, mint például kelyhek, koronák és szent ereklyék díszítésére, ezen kívül számos kőnek különleges vallási jelentőséget tulajdonítottak. Például a zafírt jellemzően az égi erényekkel hozták összefüggésbe, míg a rubintot a vérrel és a szenvedéllyel társították.
A középkorban élő emberek hittek abban, hogy a drágakövek és a féldrágakövek bizonyos betegségeket képesek gyógyítani, tehát azt érezték különleges erővel bírnak. Az ametisztet a méreg elleni védelemre tartották ideálisnak és a józan ésszel hozták kapcsolatba, míg a zöld jádét, mint a bátorság és bölcsesség köveként tisztelték.
A középkori uralkodók és nemesek rendszeresen mutogatták drágaköveiket és féldrágaköveiket, hogy gazdagságukat és hatalmukat fitogtassák. A gyönyörű ékszerek és díszek jelentették tehát a nemesi rangot, vagyont és arra is rávilágítottak, hogy az adott személy mennyire befolyásos.
A középkori ékszerek rendkívül díszesek voltak, és gyakran kiegészültek arannyal vagy ezüsttel is. A drágaköveket és féldrágaköveket sokszor összekapcsolták égitestekkel, esetleg állatokkal vagy más szimbolikus elemekkel.
Mit díszítettek még drágakövekkel a középkorban?
A középkori harcosok és lovagok jelentős része is előnyben részesítette, ha fegyvereiket és pajzsaikat drágakövek díszítették. A kövek mennyisége általában a státuszukra is utalt, ráadásul a különféle darabokkal meg is tudták magukat különböztetni másoktól.
Az emberek a könyvekre és a ruhákra is tettek köveket, hittek benne, hogy így természetfeletti erőkkel fognak bírni. A legtöbb pajzs ugyan fából és fémből készült, ezeket kiegészítették bronzréteggel, hogy erősebbek legyenek a csatában, az aranyból készült típusúakat viszont kizárólag a gazdagabbak viselték, amelyek már önmagukban is meglehetősen masszívak voltak. Kövekkel azért is vértezték fel a pajzsokat, mert úgy gondolták, hogy a háborúkban szerencsét hoznak.
Milyen köveket alkalmaztak ekkoriban?
Elsősorban az ametiszt, a borostyán, a kvarckristály, a jádé, a korall, a rubin, a jáspis, a zafír, a smaragd, a gyöngy és a türkiz voltak a legfelkapottabb kincsek. A kövek alapján az emberek meg tudták állapítani, hogy ki mennyire vagyonos, ennek alapján adták meg a tiszteletet is.
A ma emberének érdemes elmélyednie ebben a ragyogó múltban, hogy jobban megértse a középkori kultúrát és a drágakövek történelmi jelentőségét.
A drágaköveknek napjainkban is jelentős a szerepe, vannak, akik csak otthonukban őrzik őket egy dobozban, de akadnak egyének, akik előszeretettel rakatják bele nyakláncukba vagy karkötőjükbe vagy eleve drágakővel ellátott dolgokat vásárolnak, legyen szó akár egy karóráról.